Magyar intézetek - Előtérben a kulturális diplomácia története

2017.07.06.
img

A századik születésnapját ünneplő magyar kulturális diplomácia múltjáról és aktuális helyzetéről, lehetőségeiről egyaránt szó esett a külföldi magyar intézetek igazgatóinak csütörtöki budapesti találkozójának első szakaszában.

"A magyar tudományos és kulturális diplomácia története száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor 1916. november 21-én a mai Isztambulban megalapították a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetet" - idézte fel a tanácskozáson Fodor Gábor, a 2013-ban újranyitott Isztambuli Magyar Intézet vezetője.

Mint kifejtette, az elsősorban bizantológiai, nyelvészeti kutatásokat végzett intézetben mások mellett a polihisztor Kós Károly és Zsinka Ferenc könyvtáros, történész is dolgozott.

Az előadások moderátora, a száz év történetének főbb elemeit is felvázoló B. Szabó Dezső, a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet vezetője kiemelte: a kulturális diplomáciai intézményrendszer modelljének kialakításában Klebelsberg Kuno későbbi miniszter játszotta a főszerepet. A fő cél az volt, hogy a külföldön pallérozódott, műveltséget elsajátított emberek tudásukat a haza szolgálatába állítsák.

"Az elveszített első világháború után a cselekvésében korlátozott ország számára kitörési lehetőség volt a kulturális diplomácia kialakítása. Nem voltak magyar mítoszok, nem rendelkeztünk világnyelvvel, állandóan bizonyítani kellett a magyar kulturális folytonosságot" - szögezte le B. Szabó Dezső.

Fodor Gábor beszámolt a jubileum alkalmából idén februártól májusig a török városban rendezett Isztambul 100 című kiállításról, a megszületett kiadványokról, kötetekről. Hozzátette: idén tető alá hoztak egy második tárlatot is, amely Kós Károly korabeli isztambuli fotóit mutatta be.

B. Szabó Dezső szerint a külföldi magyar kulturális intézetekben dolgozók számára napjainkban az egyik legnagyobb dilemma, miként tudják bemutatni kellő aránnyal a helyi közönségnek a hazai magas és a tömegkultúrát is. "A most zajló folyamatok során elmozdulás tapasztalható a rendezvény alapú koncepciókból a projekt alapúak felé. Így sokkal többet tudunk megmutatni az adott témában".

A gazdag hagyományok vonzásában működik, de a jelen modern irányait is bemutatja a Római Magyar Akadémia, amely idén szeptemberben ünnepli 90. születésnapját.

"A magyar kultúra folyamatos láthatóvá tétele Rómában olyan kincset eredményezett, amely alapján ma igazi magyar nemzeti emlékhelynek nevezhetjük a Római Magyar Akadémiát. Az intézet képes megjeleníteni a magyar történelem sorsfordító történéseit" - fogalmazott Puskás István, a négyszáz éves épületben működő intézet vezetője. Hozzátette, hogy az Akadémia funkcióit a mai kor kihívásainak eleget téve definiálták újra, és új utakkal kísérleteznek, az épültben például interaktív és akciótereket alakítanak ki.

Tischler János, a Varsói Magyar Kulturális Intézet vezetője a tavaly májusban indult és idén decemberben záruló lengyelországi magyar kulturális évad főbb történéseit, eredményeit sorolta fel. A számos esemény között kiemelte, hogy szeptemberig látogatható a magyar fotóművészet történetét bemutató, nagy sikerrel futó varsói kiállítás, tavaly októbertől januárig rendezték meg a magyar festészet aranykorát felvázoló nagyszabású tárlatot Krakkóban, amit Varsóban a magyar modernizmus történetét bemutató kiállítás követett.

"A két nép történelme szorosan összekapcsolódik, az évad végéig egy magyar-lengyel történelmi játszótér is megnyílhat Varsóban" - jegyezte meg Tischler János.

A Sanghajban dolgozó Szentmártoni Lívia az oktatási és kulturális szakdiplomatai tevékenység fő elemeit mutatta be előadásában. Felidézte, hogy a munkakört tíz évvel ezelőtt hozták létre, jelenleg három városban - Sanghaj mellett Ammánban és Tokióban - működik ilyen szakdiplomata.

"Nincs fix épület, kizárólag projekt alapú finanszírozásban dolgozunk, ami célirányú, részletesen átgondolt költségvetést követel meg. Feladatom egyrészt a magyar kulturális örökség ápolása, együttműködések ösztönzése, másrészt csatlakozás kiemelt fesztiválokhoz, illetve folyamatosan monitoroznom kell a kínai trendeket" - sorolta.

Mint elhangzott, a 25 milliós világváros metrójában 2015 óta olvashatóak magyar versek, több koncertet rendeztek magyar zenész fellépőkkel, a legjelentősebb mégis az a bázis, amelyet Hudec László építész sanghaji munkái jelentenek. Hamarosan megjelenik az a 250 oldalas könyv, amely az általa tervezett valamennyi sanghaji épület fotóanyagát tartalmazza" - hangsúlyozta Szentmártoni Lívia.

MTI