Egy boldog nap Találkozás Ferenc pápával

2016.05.21.
img

Mezei István még 1995-ben megvalósította egy régi álmát: az MLSZ égisze alatt mega-lapította a magyar cigány labdarúgó válogatottat. Az alapításban az aranycsapat néhány egykori legendás játékosa is segédkezett, például Puskás Öcsi is. Mezei István a sportot kiugrási lehetőségnek tartja a nehézsorsú, esetleg mélyszegény-ségben élő cigány fiatalok számára. Meggyőződése, hogy a rendszeres edzések, mérkőzések nem csupán értelmet és célt ad életüknek, de tartást és önbecsülést is, emiatt ezek a fiúk nem lesznek céltalan lézengők, nem menekülnek a bűnözés vagy a kábítószer süllyesztőjébe.

Az elmúlt több mint két évtizedben a válogatott fantasztikus sikereket ért el. 150 mé-rkőzésükből több mint 140-et megnyertek! Számos külföldi tornán vesznek részt azóta is, de az egyik - most már évek óta rendszeresnek mondható - találkozó különösen közel áll a szívükhöz: a katolikus egyház fejét védelmező Svájci Gárdával való barátságos mérkőzések.

Mezei István és csapata a béke nagyköveteinek tartják magukat, missziójukhoz a pápa áldását is kérték, és meg is kapták. A gárdával való megmérettetés pedig mára valóságos minitornává nőtte ki magát: idén elkísérte a cigány válogatottat a székely válogatott és a magyar országgyűlési őrség csapata is. Hogy ki nyerte a tornát? Idén a székely válogatott, a cigány srácok egyedül tőlük kaptak ki, így lettek a másodikak. A harmadik hely pedig szintén magyaroknak, az országgyűlési őrség tagjainak jutott. De ezek a találkozók egyáltalán nem sporteredményről, hanem sokkal inkább sportszerűségről szólnak. Kiváló lehetőség a baráti beszélgetésekre, új élmények begyűjtésére. Élmény pedig akad bőven! A Svájci Gárda idegenvezetésével a magyarok megismerhették a Vatikánt, a gyönyörűséges kertet, ahol a pápa is végzi napi pihenő sétáját, a különféle állami és egyházi épületeket, a vatikáni műzeumot, sőt a Svájci Gárda múzemát is, ahol a testőrök egykori és jelenlegi ruházatát, fegyverzetét is megnézhették, bepillantást nyerhettek a szervezet mindennapjaiba.

img

De kétség kívül a legnagyobb élmény, hogy idén is személyesen találkozhattak a csapattagok és kíséretük Ferenc pápával, a szokásos szerdai általános meghallgatáson. A nagy találkozó előtti napon még a magyar delegáció megtekintette a Szent Péter-bazilikát, és részt vett a bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnában a magyar nyelvű szentmisén.

Néhány szót mindenképpen megérdemel a kápolna is, amely az egyik legszebb szentélye a helynek: “A Magyarok Nagyasszonya kápolnát II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelte fel. A vatikáni magyar kápolna annak a XI. századi zarándokháznak és az ahhoz tartozó kápolnának az örököse, amelyet Szent István király emelt az Örök Várost felkereső magyar zarándokok számára. Ez a középkori épületegyüttes 1776-ig állt, mígnem az új Szent Péter-bazilika sekrestyéjének bővítése miatt kényszerűen lebontották. A Vatikáni Magyar kápolna gondolatát Lékai László bíboros, prímás vetette fel, aki az 1977-ben megtartott bíborosi konzisztórium alkalmával azzal a kéréssel fordult VI. Pál pápához, hogy a lebontott, ősi magyar szentély helyett, a Szent Péter-bazilika altemplomában jelöljön ki helyet a magyar kápolna kialakítására. Az egyenes záródású hátfal egész felületét Varga Imre Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész rézdomborítása tölti ki a honfoglalás kori magyar tarsolylemezek életfamotívumaival és három-három szkíta aranyszarvas ábrázolásával. Ezen a pogány múltat jelképező, nagyméretű, mattírozott arany háttéren helyezkedik el a Gyermekét tartó kun arcú Madonna szobra, az ősi Nagyasszony-tisztelet újszövetségi beteljesítőjeként. A szentély első ajtónyílásának lépcsőjéről lép le a kompozíció második figurája – Szent István király –, vállán az acé-llemezből készült koronázó palásttal, jobbjában a Szent Koronával. A kápolna zárófalá-nak díszítésére a Rómában élő, magyar származású Amerigo Tot-ot (Tóth Imre) kérték fel, aki ellipszis alakú bronz domborművét egy-egy jelenettel négy mezőre osztotta: II. Szil-veszter pápa koronát küld Szent Istvánnak, III. Callixtus a nándorfehérvári győzelem em-lékére elrendeli a déli harangszót. A harmadik mezőben a kápolna-adományozó VI. Pál és Lékai bíboros, a negyediken pedig a kápolna 1980. évi megáldásának jelenete látható.” (Forrás: http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=417)

Másnap, az általános meghallgatás előtt általános volt az izgalom is. Mezei Istvánt és csapatát már a korábbi években is fogadta a Szentatya, s bár ígéretük ez alkalommal is volt rá, a személyes találkozóban soha nem lehet biztos az ember, hiszen az utolsó pil-lanatban is változhat a program. Mindenesetre azt jó jelnek tekintették a magyarok, hogy a pápához legközelebb eső szektorban foglalhattak helyet. A szerdai meghallgatások délelőtt 10 órakor kezdődnek, de célszerű minél korábban, már 8-9 óra között érkezni, hogy jó helyet kapjon az ember. Egy órával az esemény kezdete előtt általában már zsúfolásig megtelik a Szent Péter tér.

Nem volt ez másként ezúttal sem. Az emberek jókedvűen, de izgatottan várakoztak, töb-ben országuk kis zászlaját lelkesen lengetve - hiszen ezekre az eseményekre a világ minden tájáról érkeznek a hívők.

img

Pontban 10 órakor meg is jelent nyitott autómobilján a Szentatya, és többször is körüljárta az összegyűlt tömeget, meg-megállva, kezet szorítva az őt ünneplőkkel, néhány gyermeket magához ölelt és homlokon csókolt, többeket külön is megáldott.

Aztán elfoglalta helyét a téren, és kezdetét vette az ilyenkor szokásos ceremónia. A mag-yar csapat közben már tűkön ült, alig várta, hogy kiderüljön, odamegy-e hozzájuk Ferenc pápa.

A katolikus egyház feje aktuálpolitikai kérdéseken keresztül beszélt a szeretet, a megértés és az elfogadás fontosságáról, majd felállt, és kíséretével elindult abba a szektorba, ahol addigra a szervezők már szép rendezett sorokba állították a magyarokat.

img

Ferenc pápa elsőként Mezei Istvánnal szorított kezet, aki megölelte és arcon is csókolta az egyházfőt, aztán mindenki sorra került. Egy-egy kedves szó, mosoly és kézfogás mindenkinek jutott, földöntúli boldogság sugárzott az arcokról.

Mint minden nagyobb közösség,ez a csapat is sokféle emberből állt. Nem mindenki katolikus, még csak nemis mindenki vallásos. De a katolikus egyházfőből áradó szeretet, azőt körüllengő különleges erő mindenkit magával ragadott. Többen könnyeiket törölgették a meghatottságtól, és még a hazafelé úton is lelkesen idézték fel a legszebb pillanato-kat, mutogatták a félig-meddig titokban lőtt szelfiket

img

Ebben a cikkben nincs csattanó vagy váratlan fordulat. Csupán egyszerű krónikájaegyboldog napnak. A csapat azóta Rómából hazaérkezett, mindenki szétszéledt és rohan a szokásos napi teendői után, mint azelőtt. Ám a közös emlék mindenkiben mély nyomot hagyott, és a legtöbben valószínűleg abban reménykednek, hogyebbenaz isteni kegyben talán a következőbarátságos mérkőzés után is lehet részük. A tornát elvesztő, de csupa szív gárdisták cinkos kacsintása pedig ok lehet a reményre...

(Kiss Tamás)