Székely termékek a Fővám téri Vásárcsarnokban

2015.09.15.
img

Bár már jártam itt, most egészen más látvány tárul elém. Székely zászló-sorozattal díszített tér, kedvesen mosolygó székely ruhás eladók, termelők néznek vissza rám, végigsétálva pedig ismerős helyiség-névtáblák, fenséges ínyencségek. Három napig Székelyföldet csempésztek a fővárosba: idén tartották a VII. Székely Napokat a Központi Vásárcsarnokban.

Hagyomány és kultúrák találkozása: hát nem különös, hogy erdélyi termékeket turisták kóstolgatnak Budapesten? Számomra nem mindennapi élmény volt. Aki a Vásárcsarnokba látogatott szerdától péntekig, megízlelhette a különböző „székely” finomságokat, lekvárokat, regionális jellegzetességeket (például a zakuszkát), hegyek közül érkező mézet, igazi juhtúrót és házi módszerrel készített sajtokat (akár bivalysajtot is!), kézműves csokoládé különlegességeket, eredeti fűszerkeverékeket és még sorolhatnánk.

img

Ha pedig az ennivaló már be volt szerezve, akkor lehetőség volt megtekinteni a Székelyföldi Legendáriumot, amelynek nemrég került kiadásra az egyedülálló projektből megvalósult rajzfilmje. A rajzfilmsorozat egy-egy székelyföldi legendát elevenít fel, legelső része a Likaskő legendája. Az áfonyapálinka mellett a népszerű korondi kerámia-termékek sem maradtak ki a választékból, a székely világ szimbólumaként haza is lehetett vinni az egyedi készítésű edényekből.

Gálfi Dezsővel, a székelyudvarhelyi Galffi’s csokoládé manufaktúra tulajdonosával beszélgettem. Gálfi első alkalommal vett részt ezen a rendezvényen, bár visszatérő kiállítója a székely termékek vásárainak. A Vásárcsarnok mint helyszín különösen tetszett neki:

„fenséges érzés volt üzleti tevékenységet folytatni egy olyan helyen, ahol már több mint száz éve az folyik. Az egész épület csodálatos: a falak, a kovácsoltvas gerendázat… Az embernek olyan érzése van tőle, mintha Európa legnagyszerűbb piacán sétálna.”

A Székely Napok vásárának forgalma kapcsán ő is kiemelte, hogy nagyon sokféle nemzetiség fordult meg, távolkelettől Amerikáig, természetesen hazai vásárlók is akadtak. A turisták pedig a csokoládé-különlegességek csodálata mellett gyakran érdeklődtek a kitűzött székely zászlóról. Érdekességként elmondta, hogy bár nagyon sok székelyföldi kiállító volt, különböző régiókból, de többnyire mindannyian ismerték egymást. Ez nem lehet véletlen; én is mindig úgy érzem, hogy Székelyföld olyan, mint egy nagy család…

Szabó Adél